Nagy kerekes féreg

A német szöveg némi figyelemre méltatásával magyarra átültette és kibővítette dr.

kerekes féreg

Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá. Alig egy óra múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már szabadszemmel is parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben fehéresen csillognak. Ezek a piciny pontok ide-oda mozognak. Ám azonnal felismerjük, hogy nem valami csekély áramlások hajtják őket, nagy kerekes féreg önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak. Picinységük miatt azt gondolhatnánk, hogy véglények.

Fogjunk csak ki egy pipettával egy vagy több ilyen úszó pontocskát s egy vízcsöppben tegyük mikroszkópium alá! Rögtön látni fogjuk, hogy sok ázalékállatkához hasonlóan csillangó sörték segítségével vígan tovább úszkálnak. Az állatkák olyan élénken mozognak, hogy nagyon nehéz testük felépítését részletesebben megfigyelni.

Account Options

Mert vízcseppünkbe néhány korhadt faszálka vagy parányi szalmatörmelék is jutott, melyeket a porral együtt a szél hurcolt a csatornába. Ezek most a vízcsepp aljára süllyedtek s így állatkáink közöttük és a parányi homokszemcsék között pompás búvóhelyre találnak kíváncsi tekintetünk elől. De nini! Amint a mikroszkópium látómezejét átkutatjuk, egyszerre észrevesszük, nagy kerekes féreg az egyik állatka testének keskeny végével nagy kerekes féreg az egyik törmelékszemcsén.

Testének másik vége szabadon előreáll s ezen közepes nagyítással is két köralakú fogaskerék tűnik föl, melyek élénken forognak. Most már tudjuk, hogy mikkel van dolgunk. Kerekesférgek ezek, a Rotatoriák, vagy Rotiferák rendjébe tartozó állatkák. Nem véglények, hanem igazi szervekkel ellátott többsejtű állatok, Metazoák.

Kerekesférgek

A kerékszervek mozgása mellett még egy másik szerv mozgása is azonnal feltűnik. Az állatka testében, azon a helyen, ahol a nyakhoz hasonló befűződés van, szilárd, két félre oszlott szerv van, melynek részei egyenletes ütemben egymásra préselődnek, majd újra eltávoznak egymástól. A zúzómalomra emlékeztető szerv közben szabálytalanul ide-oda forog.

Ez a szerv az úgynevezett rágókészülék. Részei kemény kitinából állanak s azt a táplálékot aprózzák fel, melyet a kerékszerv sodort a szájnyílásba s innen a garatba és a rágógyomorba. Mik azok az említett kis fogaskerekek? Ennek tisztázása céljából valamivel erősebb nagyítást kell vennünk s az állatkák élénk mozgását is meg kell akadályoznunk.

Ezt úgy érjük el, hogy vízcseppünkhez nagyon kevés hígított kokainoldatot teszünk, nagy kerekes féreg rövidesen kifejti bódító hatását.

Ekkor világosan láthatjuk, hogy állatkánk testének elülső részén két kerekded, lebenyes nyújtvány nagy kerekes féreg előre, melyeknek peremén finom csillangók csapdosnak, mégpedig most már a bódítószer hatása alatt nagyon lassan. Alaposabban megfigyelve, észrevesszük, hogy a csillangók mozgása a lebeny kerületének nagy kerekes féreg pontján indul meg s meghatározott irányban egyik csillóról a másikra terjed át hullámszerűen.

Rövidesen egy újabb hullám következik, úgyhogy egyidejűleg több hasonló hullám halad nagy kerekes féreg a szegélyen. Ez a mozgás okozza azt, hogy a rendesen gyorsabb hullámzás azt a benyomást kelti, mintha a kerek lebenyek fogaskerékszerűen maguk mozognának.

Mindkét körlebeny között, kissé a hasoldal felé, foglal helyet a szájnyílás, melyet szintén nagyon finom csillangók bélelnek ki.

Hiszen az ereszcsatorna finom száraz porában, ha szárazon vizsgáljuk meg, a mikroszkópium alatt is csupa élettelen, mozdulatlan, szilárd testecskéket találunk. S mégis a porszemecskék között kell lenniök ezeknek a piciny állatoknak. Ám nem mutatják azokat a megkapó élettevékenységeket, melyeket az imént a vízcseppben megismertünk.

Tetszhalottak, teljesen kiszáradtak, összezsugorodottak s csak a szakember tudja megkülönböztetni nagy fáradsággal a környezetükben látható nagy kerekes féreg élettelen testektől. Ám megnedvesítve csodálatos módon képesek arra, hogy újból életre keljenek. Mindjárt meg kell azonban jegyeznünk, hogy állatkáink a lappangó életnek ebben az állapotában is nagy kerekes féreg életműködéseket mégis végeznek.

Mindenekelőtt a kiszáradás csak külsőleges; a test sejtjeiben a nedvesség nyomainak meg kell lenniök.

Navigációs menü

Ha erős felmelegítéssel vagy teljesen száraz levegőn a víznek ez a parányi mennyisége is eltűnik, akkor állatkáink elpusztulnak és többé nem kelthetők életre. A legfontosabb életműködések: lassú anyagcsere, elenyészően csekélyfokú lélekzés még a lappangó élet állapotában is megvannak, ha eszközeinkkel nem is tudjuk nagy kerekes féreg. A kerekesférgek elevenen is tekintélyes számban találhatók a korhadó falevelek között, moha- és zuzmópárnákban, a nedves talajban, a porban és iszapban.

Velük szemben rengeteg kerekesféreg él a nagy kerekes féreg leginkább az édesvizekben. De csekélyebb fajszámuk megtalálható a tengerben és a féligsós vízben is.

Vannak élősködő fajok is. Testük külső alakja rendkívül változatos, de a belső szervek felépítésében mégis sok hasonlóságot és megegyező alaptervet mutatnak.

nagy kerekes féreg

Schizocerca diversicornis Daday. Nagy kerekes féreg rotatoria Schrk 2. Asplanchna sieboldi Leydig rágókészüléke. Ez az aránylag szilárd külső takaró a kutikula, melyet az alatta levő, élő, igazi bőrsejtek építenek fel. Ez a külső kutikula némely helyen rendkívül vékony s így ezen a helyen a bőr puha és hajlékony. A láb rendesen a hasi oldal felé foglal helyet s gyakran gyűrűszerű szelvények különböztethetők meg rajta.

paraziták, amelyek fogyás kezelése

Ezek a gyűrűs szelvények a kerekesférgek nagy részének testét látszólag olyan módon tagolják, int az ízeltlábúakét vagy a gyűrűsférgekét. Ez utóbbiakban azonban a szelvényezettség a test belső szerveire is kiterjed, a kerekesférgeké pedig csak a bőrre szorítkozik.

A külső szelvényezettség célja kettős. A szelvények egyrészt a testrészek nagyobb mozgékonyságát segítik elő, másrészt a leginkább veszélyeztetett fej és láb védelmét teszik lehetővé.

giardiasisos poliszorb

A víz legcsekélyebb megrázkódására ugyanis rögtön behúzzák a fejüket és lábukat a törzsbe, mert azok ízei úgy mozgathatók el egymás mellett, mint a távcső részei. Sok kerekesféreg törzsét külön páncél védelmezi, melybe gyakran mész rakódik s többnyire lapos alakot ölt.

Ilyen kemény páncéljuk van az nagy kerekes féreg. A kerékszerv alakja rendkívül változatos. Elterjedhet több lebenyen, melyek a szájnyílás körül türemkednek elő, de gyakran főleg a kúszó fajokon csak egyszerű csillópamatot alkothat, amint néhány később szóbakerülő fajon látni fogjuk.

A láb végén elhelyezett mirigyek váladéka arra szolgál, hogy az állatka megkapaszkodhassék s akaratától függően bizonyos ideig esetleg állandóan valamilyen tárgyon egyhelyben maradjon.

A kerekesférgek testén nagyon gyakran olyan függelékeket, tüskéket, sörtéket, vagy úszószerű függelékeket is találhatunk, melyek szintén a mozgás szolgálatában állanak. Nagyon sok faj van, melyek az úszáson kívül a mozgásnak egy másik sajátságos faját is végzik, t.

Rendesen harántcsíkolt izmokkal ellátott és nagy kerekes féreg fejlett ugrósörték képessé nagy kerekes féreg őket arra, hogy a nagy ellenállást kifejtő vízben is jókora távolságra pattanjanak Filina- Polyarthra- Pedalia-fajok. Ám az úszás sebessége is nagyon változó.

Némelyek valósággal száguldanak a vízben, mások azonban nagyon lassan, csaknem méltóságteljesen úsznak ide-oda, miközben állandóan változtatják az úszás irányát.

Tartalomjegyzék

Vannak olyan fajok is, amelyek a piócákhoz hasonlóan araszolva is mozognak Rotaria, Philodina stb. Rendesen a tapintás szolgálatában állanak azok a nyújtványok, függelékek, ormányszerű képletek, melyek a kerekesférgek fején és testének egyéb részein helyezkednek el; rendesen mozgathatók és nagyon érzékenyek. Különösen jól fejlettek azokon a fajokon, melyek a vízben lebegő életmódot folytatnak plankton-élőlények. Említettük, nagy kerekes féreg a páncélos-kerekesférgek Loricata testét sokszor nagyon kemény és más állatok által nagy kerekes féreg nem emészthető héj védelmezi.

Ám vannak olyan fajok is, melyek sűrű, kocsonyás és parányi zsákhoz hasonló védőburkot választanak el s benne élnek. Ha veszedelem fenyegeti őket, akkor ebbe húzódnak vissza, nagy hirtelenséggel. Melicerta ringens L. Ejferth-Schönichen: Einfachste Lebensformen Bd.

A Melicerta és Oecistes nevű fajok a kocsonyás lakózsákocska falát még külön meg is erősítik apró idegen, szervetlen anyagokkal. A kerekesférgek külső takarója alatt hosszanti és harántizmok vannak; különösen ezek az utóbbiak jól fejlettek.

Ez az izomrendszer sok tekintetben hasonlít a többi féregbőrizomtömlőjéhez. Számos izom van a testüregben is, mely a kültakaró és a belső szervek között fut le. Ezek között legfontosabbak azok az izmok, melyek a kerékszerv behúzását és kiterítését, valamint a láb behúzását és kitolását végzik.

Állatkáink tápcsatornája – amint láttuk – a többnyire hasirányban elhelyezkedő szájnyílással kezdődik. Rendesen a kerékszervnek különleges része veszi körül.

A garatban folytatódik, mely után a rágógyomor következik, a rendesen jól fejlett rágókészülékkel, melynek apró részei minden fajra jellemző különbségeket mutatnak s így az állatkák nagyon jellemző faji bélyegeinek tekinthetők, melyeknek a fajok meghatározásában jelentékeny szerepük van.

A rágókészülékre jellemző az is, hogy alkotórészei mindjárt végleges nagyságban fejlődnek ki s így jól megkülönböztetik az egymáshoz gyakran nagyon hasonló fiatal alakokat.

A rágókészülék részeit erőteljes izmok mozgatják, melyek rendesen csak az állatka halálakor fejezik be működésüket. A rágógyomorból rendesen igen keskeny nyelőcső vezet a gyomor felé. A rágókészüléktől felaprózott táplálékot a nyelőcső bélelő csillói vezetik nagy kerekes féreg. Ám a nyelőcső fala erősen kitágítható, úgyhogy nagyobb falatok is keresztüljuthatnak rajta.

Vannak olyan fajok, melyekben a rágókészülék ősi formáját megőrizte, amennyiben nem a táplálék felaprítását végzi, hanem igazi fogókészülék. Ezt úgy használja az állatka, hogy a garaton és szájnyíláson nagy sebességgel kiölti s vele ragadja meg zsákmányát, melyet aztán rágógyomrába ránt be. A zsákmány ilyenkor felaprózatlanul jut be a tulajdonképpeni gyomorba.

Kerekesférgek – Wikipédia

A nyelőcső gyomorfelőli végén rendesen két jól fejlett emésztőmirigy foglal helyet. Ezek váladékukat a széles emésztőgyomorba vezetik, melyet kerek nagy kerekes féreg hosszúkás, jól fejlett pillákkal kibélelt hatalmas sejtek alkotnak.

  1. Hogyan távolíthatjuk el a körféreg férgeket a testből
  2. Féregszirup gyermekek számára
  3. Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül nem esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por halmozódik fel.

A gyomor után hosszabb vagy rövidebb bél következik, nagy kerekes féreg a test végén lévő nyílik. Vannak egyes fajok, melyeknek emésztőgyomra vakon végződik Asplanchna, Paraseison. Az emészthetetlen táplálékot ezek rendesen a szájnyíláson ürítik ki igen nagy sebességgel.

A kiválasztás életfolyamatát két vízér protonephridium végzi, melyek rendesen a nyak tájékán kezdődnek s hosszú csatornák alakjában a test jobb és baloldalán futnak lefelé.

nagy kerekes féreg

Oldalt több vagy kevesebb, vakon végző ágat viselnek, melyeknek végében a lángsejtek helyezkednek el. Mind a két csatorna a kloakába nyílik, de a legtöbb fajban az úgynevezett összehúzékony- vagy lüktető-hólyag közvetítésével, mely sokszor tekintélyes nagyságúra duzzadhat meg.

Ezt a kiválasztó készülék által összegyűjtött váladékot, ill. A kerekesférgek idegrendszere meglehetősen egyszerű alkotású. Legfontosabb része a páros vagy páratlan agydúc vagy agy, mely rendesen a fejben a garat fölött helyezkedik el.

A test egyes részei felé, főleg a külső érzőszervekhez nagyon vékony idegeket bocsájt. Az érzőszervek között legfontosabbak a már említett tapogatók, vagy érzősörték, melyek legnagyobb tömegben a fejen vannak elhelyezve. Fontos idegpálya vezet a szemhez is, mely többnyire kerek vagy X-alakú.

Száma rendesen egy vagy kettő, ritkán három. A szemeket fekete vagy vörös festék színezi s gyakran lencseszerű parányi fénytörő közeg van rajtuk. Ám sok olyan kerekesféreg van, melyeknek szeme egyáltalánban nincsen. A kerekesférgek váltivarú állatok. Minden, amit eddig róluk mondottunk, csak a nőstényekre érvényes. Testükben az eddig említett szerveken kívül találunk még egy vagy két petefészket s ezeknek megfelelően egy vagy két szíktömlőt, melyek a peték fejlődéséhez szükséges táplálékokat szállítják, nagy kerekes féreg termelik.

A zacskóalakú petefészkekben keletkeznek a peték, melyek rövid petetartóba jutnak; ez a kloakába nyílik. Nagyon sok faj féregmegelőző tabletták felnőttek számára a petéket; más fajok a testükhöz kívül hozzátapasztva addig cipelik magukkal néha 8–10 petét is!

Valójában tehát magzat: embriumtartók. Vannak azonban olyan fajok is, melyeknél a fiatal egyedek az anyaállat testében érik el teljes fejlettségüket, tehát elevenen hozzák a nagy kerekes féreg. A fiatalok nagy kerekes féreg az anyaállathoz hasonlítanak, tehát álcaállapot nem fordul elő. A hím egyedek, már amennyire egyáltalában ismerjük őket – nagy kerekes féreg látszik, hogy a Bdelloidea-alrend tagjainál hímek nincsenek – sokkal kisebbek, mint a nőstények s szervezetük rendkívül elcsökevényesedett.

Nincsen tápcsatornájuk, persze szájnyílásuk sem s ezért csak néhány napig tudnak élni. Lüktetőhólyaguk is hiányzik s kerékszervük erősen visszafejlődött. Ezért van az, hogy sok faj hímjei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Testüket csaknem egészen kitölti az erősen fejlett, körte- vagy golyóalakú here, mely rendesen a megtermékenyítőszervben végződik.

nagy kerekes féreg hogyan fertőzik az ételt a széles szalagféreg lárvája

A hímek csak a tengerekben élő Seisonidáknál hasonlítanak a nőstényekhez s minden szervük megvan. Ezek a fajok mindig megtermékenyített petékkel szaporodnak. Velük ellentétben a hímekkel nem rendelkező Bdelloideák állandóan termékenyítetlen petékkel, tehát szűzen, parthenogenetikusan szaporodnak.

A többi kerekesféreg nagy tömegénél a szaporodásnak mind a két módját megtaláljuk.

nagy kerekes féreg

Nőstényeik kétféle petét termelnek, mégpedig termékenyítetlen subitanus és tartós- téli- petéket, amint ezt néhány örvényféreg esetében is látjuk. A tartóspetéket kemény, gyakran érdes felületű, dudorokkal vagy tüskeszerű képletekkel ellátott burok nagy kerekes féreg a tél viszontagságai és a kiszáradás ellen. A nemzedékváltozásnak, az ú.

Lange A. A vastag, kemény burokkal nagy kerekes féreg tartóspetéből mindig nőstény állat fejlődik. Ez szűzen, parthenogenetikusan az ivartalan ivadékok egész sorát hozza létre, mellyel leginkább nőstény egyedekből nagy kerekes féreg.

Elvétve hímek is felléphetnek. A parthenogenetikus időszak vége felé, melyben az illető faj egyedeinek nagyfokú elszaporodása észlelhető, egyszerre nagyobb tömegben jelennek meg a szűzen létrehozott hímnek.