Mi a neve a földigilisztákhoz hasonló férgeknek
Tartalom
Általános jellemzés
Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak.
Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok. A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik.
Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb mi a neve a földigilisztákhoz hasonló férgeknek szárazföldi, talajlakó, de édesvízben, ritkábban tengerben is előfordulnak.
- A parazita fejlődésének stádiumai
- Hymenolepidosis diagnózis
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- Anthelmintikus tabletták ára
- Elpusztulnak a paraziták
- Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
- Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] Elterjedése holarktikus ; ezen belül a fajok nagy többsége a palearktikus faunatartományban él.
A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban a mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag talajban élnek. A vízben élők főleg a vízfenéken élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak.
WORM CRUSHED BY VENUS FLYTRAP
A további jellemzés elsősorban a földigilisztákra vonatkozik. Testük alakja általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon egyes fajoknál kissé, másoknál erősebben lapított.
Testhosszúságuk igen változó. Előfordulnak alig 1 mm és több 10 cm nagyságú fajok is.
Agro-ökológia
A szárazföldi fajok a vízben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is. Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő. A végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből áll össze.
Sok fajnál a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet. Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, mint a hasoldaluk.
A kifejlett állatok teste általában 30— gyűrűszerű szelvényre osztott. Testükön az elsődleges és másodlagos gyűrűzöttség egyaránt előfordulhat. Elkülönült fejük nincs, de a feji végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny prostomium található.
Ennek alakja és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot. A feji és a farki vég szelvényeinek kivételével testüket rendkívül változatos alakulásban serték boríthatják.
Földigiliszta-félék
Mi a neve a földigilisztákhoz hasonló férgeknek háti és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt. Számuk változó, lehet akár 50— serte is egy szelvényen, de általában ennél kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is.
- Földigiliszta-félék – Wikipédia
- Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
- Biológia - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- A gyűrűsférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
- Magyarra átültette és kibővítette: Dr.
- Férgek az emberi izmokban
A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van. A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban. A serték alakja, elhelyezkedése és száma jellegzetes taxonómiai bélyeg.
A gyűrűsférgek
A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található. A szelvények közötti válaszfalak septum az első és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején lévő néhány szelvény között. A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el tabletták, amelyek megtisztítják a paraziták testét test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van.
A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék elmozdulását. A fajok egy részénél a testüreg a háti póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal. Ezen keresztül cölomafolyadékot préselhet ki magából az állat.
A talaj szerkezetét javítják, a giliszták például a járataikkal, így a talaj jól szellozött lesz. A vízmozgás feltételeit az ízeltlábúak valamint a talajlakó csigák optimalizálják. Pusztulásukkal pedig bontható szerves anyagokkal járulnak hozzá a talaj összetételéhez. A csigák mészvázukkal is gazdagítják a talaj összetételét.
A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, dezinficiáló és riasztó hatású. Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is.
- Gyűrűsférgek – Wikipédia
- Lencse és láncok
- Brehm: Az állatok világa / Általános jellemzés
- Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak.
- Talajban élő férgek | Körinfo
- Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria.
- Parazita megelőző tabletta
- Pinworm tojások milyen hőmérsékleten halnak meg
Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű hengerhámsejtekből áll Felszínükön általában nagyon vékony, rugalmas, albumoid anyagú kutikularéteg van. A hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt a nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást. A hámrétegben számos érzékelősejt van.
A körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő.